KorallGyakoriSznorkelezve is látható

Brokkolikorall

Litophyton arboreum

Szürkészöld, fácska alakú lágykorall, amely úgy néz ki, mintha valaki brokkolit ültetett volna a zátonyra – és még gyógyszertár is lehet belőle.

Fotó: iNaturalist – (c) Alexander Vasenin, some rights reserved (CC BY-SA)

A brokkolikorall (Litophyton arboreum) nevét nem kell magyarázni: a szürkészöld, bokorszerűen elágazó telep rózsáival együtt kiköpött brokkoli. Puha törzse és ágai vízzel telve állnak – ha megnő az áramlás vagy zavarás éri, a telep összehúzódik, és fele akkorára „ereszt le”, mint egy kilyukadt léggömb. Ugyanaz a korall reggel dagadó fácska, délután petyhüdt csomó is lehet.

A lágykorallok közé tartozik, vagyis nincs kemény mészváza: a szöveteit apró mésztűk, úgynevezett szkleritek merevítik. Energiáját részben a szöveteiben élő szimbionta algáktól kapja, részben a vízből szűrt planktonból. Ragadozók ellen kémiai fegyvertárral védekezik: olyan hatóanyagokat termel, amelyeket a kutatók gomba- és rákellenes vegyületek után kutatva is vizsgálnak – a zátony szó szerint úszó gyógyszertár.

Hurghadánál nagyon gyakori: a zátonylejtőkön, platókon és a sekély korallkertekben is találkozol vele, így sznorkelezve is felismerheted. Gyakran egész „brokkoliligetek” nőnek egymás mellett, közöttük üvegsügérrajokkal – az egyik leghálásabb fotótéma. A lágykorall törékeny: egy rossz uszonycsapás évek növekedését törli el, úgyhogy tarts távolságot, és figyeld, merre lóg a felszerelésed.

Tudtad?

A brokkolikorall hatóanyagait rák- és gombaellenes gyógyszerjelöltként kutatják – könnyen lehet, hogy a jövő egyik gyógyszere éppen egy hurghadai zátonyon „terem”.

Hol találkozhatsz vele?

Hurghada szinte minden zátonyán megél: a Giftun körüli korallkertekben, az El Fanadir lejtőin és a Gota Abu Ramada platóján egész brokkoliligeteket találsz.

Gyakori kérdések

Egyáltalán nem – a hasonlóság csak a formában van. A brokkolikorall állat: több ezer apró polipból álló telep, amely planktont fogdos a vízből, a zöldes árnyalatát pedig a szöveteiben élő szimbionta algáknak köszönheti.

Mert nincs kemény váza: a telep vízzel pumpálja fel magát, mint egy hidraulikus szerkezet. Ha zavarás éri, vagy éppen „pihen”, leereszti a vizet, és összetöpörödik – aztán pár óra múlva újra teljes pompájában áll.

A csalánozók közé tartozik, de az emberre nézve ártalmatlan – a fegyvere nem a csípés, hanem a kémia: keserű, mérgező anyagokkal veszi el a halak étvágyát. Hozzáérni ettől függetlenül tilos, mert a puha telep nagyon könnyen sérül.