Kaktuszkorall

A kaktuszkorall (Pavona cactus) az egyik legkecsesebb kőkorall: telepei vékony, függőlegesen álló, hullámosan csavarodó lemezekből – „levelekből” – állnak, amelyek leginkább fodros salátafejre vagy sültburgonya-chipsre emlékeztetnek. A levelek mindössze néhány milliméter vastagok, mindkét oldalukat parányi polipok borítják, a telep színe pedig barnás vagy zöldes, gyakran világosabb szegéllyel. A 30–70 centis telepek egymásba érve helyenként összefüggő, hullámzó mezőket alkotnak.

Ilyen törékeny formával nem véletlenül nem a hullámverésben él: a kaktuszkorall a védett, nyugodt vizű öblök és lagúnák specialistája, és a kissé zavarosabb, üledékesebb vizet is jól tűri, ahová sok más korall be sem települ. Szöveteiben zooxantella algák termelik az energiát. A szaporodásában pedig a törékenysége az ereje: a leváló leveldarabok nem pusztulnak el, hanem legyökereznek és új teleppé nőnek – a fajnál ez a darabolódásos, klónozó terjedés legalább olyan fontos, mint az ivaros szaporodás.

Hurghada környékén a védett öblökben és lagúnákban találod: az Abu Hashish homokos öblének korallfoltjain, az El Mina környéki nyugodt zátonyrészeken és a Shaab Sabina lagúnájában nőnek szép mezői, jellemzően 3–12 méteren. A leveleket elnézve magától értetődik a szabály: ez a korall annyira törékeny, hogy már egy óvatlan uszonyhullám keltette örvény is kárt tehet benne. Tökéletes lebegéssel, a fenéktől tisztes távolságban lebegj fölé – a hullámzó levélmező látványa így a legszebb amúgy is.