
Legyezőfarkú tüskésrája
Pastinachus sephen
Másfél méteres, bársonyfekete rája, amely zászlóként lobogó farokvitorlájáról kapta a nevét – a homokpadok méltóságteljes óriása.
A legyezőfarkú tüskésrája (Pastinachus sephen) az egyik legnagyobb rája, amellyel a hurghadai homokpadokon találkozhatsz: korongja a 180 centit is elérheti. Sötétszürke-fekete, vaskos teste lekerekített rombusz, a legbiztosabb ismertetőjegye viszont a farka: annak alsó oldalán széles, fekete bőrvitorla fut végig, amely úszás közben zászlóként hullámzik – erről kapta magyar és angol nevét is. A farok tövén ül a méregmiriggyel ellátott, fűrészes tüske, amelyet kizárólag védekezésre használ.
Fenéklakó vadász: érzékeny elektroreceptoraival a homok alatt megbúvó kagylókat, rákokat és férgeket keresi, majd valóságos krátert fújva ássa ki őket – az étkezései nyomát sokszor gödrök sora jelzi a homokban. Napközben gyakran a zátonyfalak melletti homokon pihen, vékony homokréteggel beszórva magát, ilyenkor csak a szeme és a farokvitorla árulja el. Érdekes módon a bőre az emberi kultúrtörténetbe is beírta magát: az apró gyöngyszerű szemcsékkel borított rájabőrt évszázadokon át szamurájkardok markolatának borítására használták.
Hurghadánál az Abu Hashish-öböl homokos lagúnája, az El Fanadir homokpadjai és a Gota Abu Ramada „akváriuma” a legjobb lelőhelyei. A rája békés és félénk: sosem támad, a tüskéjét csak akkor használja, ha rálépnek vagy sarokba szorítják. Búvárként ezért a szabály: ne úszz közvetlenül fölé, ne szorítsd a zátonyfal és magad közé, és soha ne érj hozzá – így a találkozás mindkét fél számára stresszmentes marad.
Tudtad?
A legyezőfarkú rája gyöngyszemcsés bőre volt a japán kardkészítők egyik legkeresettebb alapanyaga: a szamurájkardok markolatát évszázadokon át ennek a fajnak a bőrével („same-kawa”) vonták be, mert nedvesen sem csúszik.
Így viselkedj vele
Békés állat, de a farka tövén méregtüske ül: sose úszz közvetlenül fölé, ne szorítsd sarokba, és ne érj hozzá. A rájasérülések szinte kivétel nélkül rálépésből vagy fogdosásból származnak – távolságtartással a találkozás teljesen veszélytelen.
Hol találkozhatsz vele?
A homokos aljzatú merülőhelyeken pihen: az Abu Hashish lagúnájában, az El Fanadir homokpadjain és a Gota Abu Ramada homokján van rá a legnagyobb esélyed.
Gyakori kérdések
Csak akkor, ha kiprovokálod: a tüske tisztán védekező fegyver, amelyet a rája rálépéskor vagy megragadáskor vet be. Egy nyugodtan közeledő, fölé nem úszó búvár mellett legfeljebb elegánsan odébb vitorlázik. A szabály ugyanaz, mint mindig: nézd, fotózd, de ne érj hozzá.
A farok alsó bőrvitorlájának pontos szerepét máig kutatják – valószínűleg a ragadozók megtévesztését szolgálja: a hullámzó fekete sáv nagyobbnak és nehezebben megfoghatónak mutatja a farkat, elterelve a figyelmet a testről. Ráadásul ez a legbiztosabb faji ismertetőjegy a búvárok számára is.
A fejét apró elektroreceptorok, ún. Lorenzini-ampullák borítják, amelyek a kagylók és rákok izommozgásának gyenge elektromos jeleit is érzékelik – a rájának szó szerint „hatodik érzéke” van. Ezért látni sokszor kráterszerű gödröket a homokban: ott reggelizett.
A legjobb helyek: Legyezőfarkú tüskésrája

Abu Hashish-fok
Csendes déli fok tengerifű-mezőkkel és hangulatos kavernával – teknősök szinte biztosan, dugong némi szerencsével.
- Mélység
- 5–20m
- Hajóút
- 60min
- Fajok
- 5

El Fanadir
Hosszú zátonygerinc alig fél órára a kikötőtől: lankás fal, kékfoltos ráják és tengerifüves foltok teknősökkel.
- Mélység
- 6–25m
- Hajóút
- 30min
- Fajok
- 5

Gota Abu Ramada
Sekély, ovális zátony homokos fenékkel és pillangóhal-rajokkal – tökéletes gyakorló, második és éjszakai merülés.
- Mélység
- 4–14m
- Hajóút
- 55min
- Fajok
- 5

A Vörös-tenger nem vár örökké.
Foglalj még ma – a helyek a hajón korlátozottak, a kedved viszont határtalan.
