Lemezes tűzkorall

A lemezes tűzkorall a tűzkorallok nagydarab, strapabíró rokona: vastag, függőleges mészlemezeket növeszt, amelyek gyakran méhsejtszerű, kanyargó falrendszerré nőnek össze. Színe mustársárgától a barnásig terjed, a lemezek éle itt is világosabb. Első ránézésre halott sziklának tűnhet, mert a felülete simának látszik – valójában tűhegynyi pórusok ezreiből lesnek ki a hajszálvékony polipok, csalánsejtekkel felfegyverkezve.

A tűzkorallok nem igazi korallok, hanem hidrozoák, a medúzák rokonai – és a Millepora platyphylla közülük is az egyik legerősebben csípő faj. A vaskos lemezforma nem véletlen: ez a faj a legdurvább hullámverést is bírja, ezért pont ott nő a legsűrűbben, ahol a zátonytető és a nyílt tenger találkozik. A telepei törésekből is gyorsan regenerálódnak, a leszakadt darabok pedig új telepként nőnek tovább – ezért látni belőle néha egész „falmezőket”.

Hurghadánál a külső zátonyok áramlásnak kitett oldalain találod: az Umm Gamar és az Abu Ramada zátonytetőin, valamint az El Fanadir sekély peremén nagy, összefüggő telepei nőnek. Sznorkelezőként is gyakran elúszol felette – pont ezért fontos tudni róla: soha ne állj rá, ne kapaszkodj bele, még kesztyűben sem. A zátonynak hullámtörő erődítmény, neked pedig maradjon látványosság.