Csipkekorall (Distichopora violacea) – fotó
KorallIdőnként látható

Csipkekorall

Distichopora violacea

Tenyérnyi, élénklila csipkedísz a zátony sötét zugaiban – ott virít, ahova a nap sosem süt be.

Fotó: iNaturalist – (c) Steve Smith, some rights reserved (CC BY-NC-ND), uploaded by Steve Smith

A csipkekorall a zátony egyik legszebb apró ékszere: tenyérnyi, legyező alakú telepei élénk lilák vagy bíborszínűek, az ágak vége pedig fehér vagy sárgás. A lapos, villásan elágazó ágacskák tényleg finom csipkére emlékeztetnek. Nem a napfényes zátonytetőn keresd: barlangok mennyezetén, kiugró párkányok alján és sötét hasadékokban nő, mindig fejjel lefelé vagy oldalra fordulva.

A tűzkorallokhoz hasonlóan a csipkekorall sem igazi korall, hanem mészvázas hidrozoa – de jó hír: az emberre nézve ártalmatlan, csalánsejtjei a bőrünkön nem ütnek át. Azért él árnyékban, mert nincsenek szimbionta algái, így nincs szüksége fényre: hajszálvékony polipjaival a vízből szűri ki az apró planktont. Ezért találod mindig ott, ahol enyhe áramlás jár át egy sötét üreget – a barlang neki nem búvóhely, hanem terített asztal.

Hurghada mélyebb, tagolt zátonyain érdemes keresni: az Umm Gamar barlangjaiban, a Carless Reef kiugrói alatt és a Small Giftun falának beszögelléseiben bukkan fel. Világíts be a lámpáddal a sötét zugokba, és egyszer csak ott ragyog a lila csipke. A telepek lassan nőnek és rendkívül törékenyek – egyetlen rossz uszonycsapás évtizedek munkáját töri le, úgyhogy csak a fénysugarad érjen hozzá.

Tudtad?

A csipkekorall lila színét nem alga adja, hanem a mészvázába épített saját pigment – ezért a váza törve is lila marad. Régen ékszert is készítettek belőle, ami majdnem a vesztét okozta; ma védett, a helye a zátonyon van.

Hol találkozhatsz vele?

A barlangos, falas merülőhelyeken keresd: az Umm Gamar üregeiben, a Carless Reef párkányai alatt és a Small Giftun falának árnyékos zugaiban él.

Gyakori kérdések

Mert nem fényből él: nincsenek benne fotoszintetizáló algák, minden táplálékát a vízből szűri. A napos zátonytetőn a gyorsan növő, algás korallok kiszorítanák – a sötét üregekben viszont övé a terep. Lámpa nélkül könnyű elmenni mellette, ezért merülésen mindig érdemes bevilágítani a zugokba.

Nem – bár rokonok, a csipkekorall csalánsejtjei túl gyengék ahhoz, hogy az emberi bőrt átüssék. Hozzányúlni mégsem szabad: a telep annyira törékeny, hogy a legóvatosabb érintésre is letörik, és egy ekkora legyező kinövéséhez évtizedek kellenek.

Vaku vagy lámpa nélkül esélytelen: a mélyben és az árnyékban a lila szín szinte feketének tűnik. Egy közeli, oldalról megvilágított makrófotón viszont felizzik az igazi bíbor színe a fehér ágvégekkel – csak figyelj a lebegésedre, mert szűk zugokban dolgozol.

Zöld tengeri teknős búvárokkal a hurghadai korallzátonyon

A Vörös-tenger nem vár örökké.

Foglalj még ma – a helyek a hajón korlátozottak, a kedved viszont határtalan.

HívásFoglalás