
Pörölycápa
Sphyrna lewini
A tenger egyik legkülönlegesebb sziluettje: a pörölycápa kalapácsfeje a mélykék vízből bontakozik ki – ritka és felejthetetlen pillanat.
A csipkés pörölycápát (Sphyrna lewini) nem lehet mással összetéveszteni: fejét oldalra széles, kalapácsszerű nyúlvány – úgynevezett cefalofoil – nyújtja meg, amelynek elülső éle jellegzetesen csipkézett, innen a faj neve. A 2,5–3 méteres, karcsú testű cápa különös feje nem dísz, hanem szuperérzékszerv: a két végére került szemekkel szinte körbelát, a fej alján sűrűsödő Lorenzini-ampullákkal pedig a zsákmány izmainak leheletnyi elektromos jeleit is érzékeli – akár a homok alá rejtőzött rájákét is.
A pörölycápa arról híres, hogy nappal látványos, akár több száz fős rajokba gyűlik a nyílt tengeri zátonyok és fenékhegyek körül, éjszaka pedig magányosan indul vadászni. A Vörös-tengeren a nagy rajok a távoli külső zátonyoknál – Brothers, Daedalus – jelennek meg, főleg nyáron. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint súlyosan veszélyeztetett: az uszonyáért folyó halászat a világállomány nagy részét eltüntette, ezért minden élő pörölycápa-észlelés valódi kincs – a Vörös-tenger védett vizei pedig fontos menedéket adnak neki.
Hurghadánál őszintén szólva ritkán találkozni vele: a legnagyobb esélyt a mély, áramlásos külső zátonyok adják – Umm Gamar, Carless-zátony, a Kis-Giftun fala –, jellemzően kora reggel, a mélykék vizet pásztázva. A pörölycápa kifejezetten félénk: a buborékok zaja általában elriasztja, ezért a búvárok felé szinte sosem közelít. Ha mégis feltűnik az összetéveszthetetlen sziluett, maradj nyugodt, ne úszd meg feléje – figyeld, és élvezd a pillanatot, amit a legtöbb búvár egész pályafutása alatt sem él át.
Tudtad?
A pörölycápa akár 800 méter mélyre is lemerül vadászni a jéghideg vízbe – és a kutatók szerint közben „visszatartja a lélegzetét”: kopoltyúnyílásait zárva tartja, hogy melegvérű izmai ne hűljenek ki.
Így viselkedj vele
A pörölycápa félénk, embert kerülő faj – búvárokkal szembeni incidens gyakorlatilag ismeretlen. Az etikett egyszerű: maradj a zátonyfal közelében, ne üldözd, ne villogtass vakut, és lélegezz nyugodtan – így a legnagyobb az esély, hogy tovább is a közeledben marad.
Hol találkozhatsz vele?
Hurghadánál nagy ritkaság: a mély, áramlásos külső zátonyoknál – Umm Gamar, Carless-zátony, Kis-Giftun – van rá esély, főleg kora reggel a kék vizet figyelve.
Gyakori kérdések
A zátonyoknál látható cápafajok – köztük a pörölycápa – félénkek, és kerülik a búvárokat; incidens velük gyakorlatilag nem fordul elő. A cápa a zátony egészségének jele: ha látsz egyet, az jó hír. A szabály ugyanaz, mint mindig: figyeld nyugodtan, ne üldözd, ne etesd.
A széles fej egyszerre kormánylapát és érzékelőantenna: a szétült szemekkel szinte körbelát, az alján sorakozó elektroreceptorokkal pedig fémdetektorként pásztázza a homokot rejtőző zsákmány után. A csipkés elülső él adta a faj magyar és angol nevét is.
Őszintén: kicsivel. A pörölycápa Hurghadánál ritka, és leginkább a mély külső zátonyoknál, kora reggel bukkan fel. Éppen ezért ha egyszer megpillantod a jellegzetes sziluettet a kékben, azt a merülést soha nem felejted el.
A legjobb helyek: Pörölycápa

Umm Gamar
Hosszúkás sziget északon: fennsík három koralltoronnyal, kis barlangokkal és nagy ragadozókkal a kék vízben.
- Mélység
- 10–30m
- Hajóút
- 75min
- Fajok
- 5

Carless Reef
Nyílt vízi ikerzátony, amely legendás murénakolóniájáról híres – tapasztalt búvároknak, ha az időjárás engedi.
- Mélység
- 12–30m
- Hajóút
- 70min
- Fajok
- 5

Small Giftun fal
Hurghada klasszikus sodródó merülése: meredek fal gorgóniákkal, sasrájákkal és koralltornyos fennsíkkal 20–30 méteren.
- Mélység
- 8–30m
- Hajóút
- 50min
- Fajok
- 5

A Vörös-tenger nem vár örökké.
Foglalj még ma – a helyek a hajón korlátozottak, a kedved viszont határtalan.
