HalGyakoriSznorkelezve is látható

Sakktábla-ajakoshal

Halichoeres hortulanus

Fehér testén fekete sakktábla-minta, zöld fején rózsaszín erek: a homokos zátonyok fáradhatatlan kutatója, aki éjszakára a homokba temetkezik.

Fotó: iNaturalist – (c) Francois Libert, some rights reserved (CC BY-NC), uploaded by Francois Libert

A sakktábla-ajakoshal (Halichoeres hortulanus) nevét nem kell magyarázni: gyöngyfehér testének minden pikkelye fekete szegélyt visel, így az oldala valóban apró sakktáblára emlékeztet. A zöldes fejet rózsaszín-lila, kacskaringós vonalak díszítik, a hát első harmadán pedig egy élénk sárga folt ül, mint egy odafestett pötty. A fiatalok itt is átverősek: fekete-fehér foltos, „zebrás” mintájukkal annyira másak, hogy külön fajnak tűnnek.

Ez a hal a homok specialistája: a zátony és a homokos aljzat találkozásánál portyázik egész nap, és apró gerincteleneket – rákokat, férgeket, csigákat – keres. Kedvenc trükkje, hogy a szájába kapott homokot „átszitálja”, a falatot lenyeli, a többit kiköpi; a keményebb héjú zsákmányt pedig egy kőhöz csapkodva töri fel. Gyakran csatlakozik táplálkozó kecskehalakhoz is, hogy a felkavart homokból elcsenje a menekülő apróságokat.

Hurghadánál minden homokos platójú zátonyon találkozol vele, a sekély lagúnáktól 20-25 méterig. Sznorkelezve is könnyű megfigyelni, mert szinte sosem áll le a kutatással, és nem különösebben félénk. Ha alkonyati merülésen jársz, érdemes a homokot figyelni: a sakktábla-ajakoshal estére egyszerűen belefúrja magát az aljzatba, és reggelig ott alszik – néha a szemed láttára „tűnik el” egy homokfelhőben.

Tudtad?

Éjszakára pizsama helyett homokot húz magára: teljes testével az aljzatba fúrja magát, és ott alszik reggelig. Ez nemcsak rejtekhely, hanem vészkijárat is – ha ragadozó bukkan fel, a hal menet közben is képes egy szempillantás alatt a homokba „csapódni” és eltűnni.

Hol találkozhatsz vele?

A homokos aljzatú merülőhelyek biztos lakója: az El Aruk korallblokkjai közti homokon, a Gota Abu Ramada „akváriumában” és a sekély Shaab Sabina lagúnájában szinte mindig szem előtt van.

Gyakori kérdések

Igen, könnyen: a sekély lagúnák és homokos zátonyperemek állandó lakója, és napközben folyamatosan mozgásban van. A fehér-fekete sakktábla-minta a felszínről is jól kivehető.

Merő számításból: a kecskehalak bajuszszálaikkal felturkálják a homokot, és a menekülő apró rákok, férgek egy részét a nyomukban ügyeskedő sakktábla-ajakoshal kapja el. Ezt a lesipuskás technikát több ajakoshal-faj is űzi – ő az egyik legügyesebb köztük.

Egyáltalán nem, teljesen ártalmatlan – a csigatörő állkapcsát kizárólag a zsákmányán használja. Nyugodtan figyelheted egészen közelről, ő pedig valószínűleg tudomást sem vesz rólad, annyira leköti a homok átvizsgálása.