Szellem-tűhal

A szellem-tűhal (Solenostomus cyanopterus) a csikóhalak és tűhalak különös rokona, amely az álcázást művészi szintre emelte: teste színben, formában, sőt „kopottságban” is egy elhalt tengerifű-levelet vagy sodródó algadarabot utánoz. Lehet zöldes, barnás, szürkés vagy majdnem fekete, szélein cakkos bőrfüggelékekkel – fejjel lefelé lebeg az aljzat felett, és hagyja, hogy a hullámzás ide-oda ringassa, pont úgy, ahogy egy igazi levelet sodorna a víz.

Életmódja is szokatlan: élete nagy részét a nyílt vízben, lárvaként tölti, és csak a szaporodási időszakra telepszik le a zátonyra – felnőtt alakban gyakran csak néhány hétig él. A csikóhalakkal ellentétben itt a nőstény vállalja a gyerekszobát: hatalmas hasúszóit költőtasakká záró nőstény ebben hordozza az ikrákat a kelésig. Táplálékát – apró garnélákat és rákocskákat – hosszú, csőszerű orrával szippantja be.

Hurghadánál ritka és szezonális vendég: leginkább nyár végén és ősszel bukkan fel párban vagy magányosan, törmelékes aljzaton, tengerifű-foltok és lágykorallok közelében. Megtalálni komoly kihívás – tapasztalt guide-ok is „sodródó szemetet” néznek át kétszer –, de éppen ezért számít a makróbúvárok egyik legnagyobb hurghadai trófeájának.