KorallGyakoriSznorkelezve is látható

Ujjas montipora

Montipora digitata

Felfelé meredő, ujjszerű ágacskák krém-, lila- vagy barnás bokrai a zátonytetőn – a sekély korallkertek egyik leggyorsabban növő lakója.

Fotó: iNaturalist – (c) Thomas Mesaglio, some rights reserved (CC BY), uploaded by Thomas Mesaglio

Az ujjas montipora (Montipora digitata) telepe olyan, mintha a zátony száz apró ujjal nyúlna a felszín felé: tömzsi, lekerekített végű, gyakran elágazó ágacskái sűrű bokrokat alkotnak. Színe változatos – krémszínű, világosbarna, néha lilás vagy kékes árnyalatú –, a felszíne pedig finoman érdes, mert a parányi polipok apró dudorok között ülnek. A madárfészek-koralltól vastagabb, tompább végű ágairól különböztetheted meg könnyen.

Ez a faj a korallvilág sprintere: kedvező körülmények között évente 5–10 centimétert is nőhet, amivel a leggyorsabban terjeszkedő kőkorallok közé tartozik. Energiáját a szövetében élő zooxantella algáktól kapja, ezért ragaszkodik a jól megvilágított sekély vízhez. Szaporodásában van egy különleges trükkje is: ha a hullámzás letör egy ágat, a törmelékdarab a homokon új telepként nőhet tovább – a viharok így akaratlanul is „ültetik” a korallkertet.

Hurghadánál a védett zátonytetőkön és lagúnaperemeken találod, jellemzően az első néhány méteren, így sznorkelezve is remekül megfigyelheted. Gyors növekedése ellenére ugyanolyan sérülékeny, mint a többi korall: az ágak könnyen törnek, a rájuk telepedő ujjlenyomatnyi sérülés is elfertőződhet. Lebegj felette, ne fölé állj – a jó lebegtetés a legjobb természetvédelem.

Tudtad?

A montipora anyatelep nem hagyja üres kézzel útnak indulni az utódait: petéibe belecsomagolja saját zooxantella algáit is, így a korall-lárvák kész „napelemmel” kelnek ki – a legtöbb korallnak ezzel szemben a nulláról kell begyűjtenie az algáit a vízből.

Hol találkozhatsz vele?

A sekély korallkertekben érzi magát otthon: a Shaab Sabina és a Gota Abu Ramada zátonytetőin, valamint a Kis-Giftun védett oldalán találod a legszebb bokrait.

Gyakori kérdések

Első ránézésre hasonlítanak, de a montipora ágai vastagabbak, tompa végűek és inkább felfelé állnak, míg a madárfészek-korall tűhegyes, vékony ágai kusza gubancot alkotnak. A színük is más: a montipora inkább krém-barnás-lilás, a madárfészek jellemzően rózsaszín.

Állat – apró polipok ezreinek telepe, amely közös mészvázat épít. A „növényi” munkát a szövetében élő zooxantella algák végzik: fotoszintézisükkel ők adják a korall energiájának túlnyomó részét, ezért nő a montipora a napfényes sekélyben.

Igen. Bár a letört darab szerencsés esetben új teleppé nőhet, a legtöbb törmelék a homokban elpusztul, az anyatelep sebe pedig elfertőződhet. A természetes hullámverés más, mint egy uszonycsapás – búvárként a dolgod az, hogy te semmit ne törj le.