HalGyakoriSznorkelezve is látható

Vörös-tengeri utánzó nyálkáshal

Ecsenius gravieri

A zátony legjobb színésze: ez az ártalmatlan kis endemikus nyálkáshal egy mérges fogú fajt utánoz olyan tökéletesen, hogy a ragadozók messzire kerülik.

Fotó: iNaturalist – (c) Georgina Jones, some rights reserved (CC BY-SA), uploaded by Georgina Jones

A Vörös-tengeri utánzó nyálkáshal (Ecsenius gravieri) apró, mindössze 6–8 centis hal, elöl világoskék, hátrafelé élénksárgába átmenő testtel és a szemtől hátrafutó fekete csíkkal. Kizárólag a Vörös-tengerben és az Ádeni-öbölben él – vagyis Hurghadánál egy igazi endemikus különlegességet figyelhetsz meg, amit a világ más tengereiben hiába keresnél.

Ez a faj a biológia-tankönyvek egyik leghíresebb példája a Batesi-mimikrire: hajszálpontosan utánozza a méregfogú kék csíkosnyálkáshalat (Meiacanthus nigrolineatus), amelynek harapása fájdalmas méregkoktélt juttat a támadó szájába. A ragadozók ezt megtanulták elkerülni – az utánzó pedig ingyen élvezi a védelmet, pedig se méregfoga, se rossz szándéka nincs. A hasonlóság olyan erős, hogy a két fajt sokszor még a búvárok is összekeverik.

Hurghada sekély zátonyain gyakori: korallfejek és sziklák felszínén üldögél, vagy kis szakaszokban, jellegzetesen hullámzó mozgással úszik odébb – ellentétben a fenéken kúszó rokonaival, hiszen a mintaképe is nyíltvízben úszkál. Sznorkelezve is könnyen megfigyelheted, ha lassan pásztázod a korallokat egy-két méteren. Az igazi mestervizsga: kiszúrni, hogy éppen az eredetit vagy a másolatot látod-e.

Tudtad?

Ez a mimikri annyira „helyhez kötött”, hogy az utánzó nyálkáshal csak ott él, ahol a mérges mintaképe is: a Vörös-tengeren kívül a jelmez mit sem érne, mert a ragadozók nem ismernék a mérges eredetit.

Hol találkozhatsz vele?

Szinte minden sekély hurghadai zátonyon előfordul: az El Fanadir zátonytetőjén, a Shaab Sabina korallfoltjain és a Giftun-szigetek lagúnáiban rendszeresen szem elé kerül.

Gyakori kérdések

Nem – pont ez a poén: az Ecsenius gravieri teljesen ártalmatlan, csak a mérges csíkosnyálkáshal (Meiacanthus nigrolineatus) jelmezét viseli. De a mintaképe harapása sem vészes az emberre, legfeljebb csípős emlék – hozzányúlni persze egyikhez sem érdemes.

Nehezen – ez a lényeg. A legjobb támpont a hátúszó: az utánzó hátúszója elöl kivágott, míg a mérges eredetié végig egyenletes, és az eredeti bátrabban lebeg a nyílt vízben. Fotózd le, és a hajón ráérsz nyomozni!

Igen, a Vörös-tengerben és az Ádeni-öbölben endemikus – akárcsak a mintaképe. Vagyis ez a híres mimikri-páros a világon egyedül itt, például Hurghada zátonyain figyelhető meg élőben.